Így neveld a regényedet

Episztoláris regényeknek az olyan műveket nevezzük, amik levelekből, naplóbejegyzésekből, emailekből, cikkekből, posztokból és egyéb dokumentumokból állnak. Aki sokat olvas, valószínűleg nem ismeretlen számára a fogalom, vagy legalábbis biztosan találkozott már olyan regénnyel, ami leveleket, üzeneteket, feljegyzéseket stb. tartalmazott. Bár léteznek népszerű episztoláris regények, és bizonyos történetekhez nagyon jól ill…

Az Így neveld a regényedet blog egyes tartalmai átköltöztek  az új szerkesztői oldalamra ! A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod a Regénynevelde oldalon,  itt találod meg. A cikkben szó lesz arról: mik alapvető tudnivalók irodalmi pályázatokkal kapcsolatban; milyen formátumban add le a kéziratot egy kiadónak; miért lehet, hogy kimondottan egy kiadónak írod a regényed, és mégsem választanak ki; miért fontos, hogy …

Az első Így neveld a regényedet kreatív írás könyv pár napja már  elérhető a Ko-fi oldalamon. Elsőként szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatott, meg általában a lelkes kommenteket és üzeneteket. Ezt a kiadványt tesztüzemnek is szántam, hogy lássam, mennyire érdekelnek titeket a hasonló e-könyvek. Mivel sokakat érdekelt, ezért valószínűleg nem ez az Így neveld e-könyv lesz az utolsó. Azért is, mert Az író szerszám…

Az Így neveld a regényedet blog egyes tartalmai átköltöztek  az új szerkesztői oldalamra ! A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod a Regénynevelde oldalon,  itt találod meg. A cikkben szó lesz arról: miért fontos egy regény nyitása; mik a leggyakoribb hibás kezdések; mi a gond a hatásvadász indítással; hogyan lehet egy közepes kezdést feljavítani. Ha egyetlen új posztról sem szeretnél lemaradni, kövesd a  Facebook-…

Egy ideje írós oldalakon meg fórumokon az a tanács kering, hogy íróként neked feltétlenül fel kell bérelned egy szerkesztőt még a kiadás előtt. Tehát még ha egy hagyományos kiadóhoz vinnéd is a kéziratodat, vagy jelentkeznél egy pályázatra, még előtte meg kell szerkesztetned valakivel. Mindenki tudja, hogy a szerkesztés minden kéziratnál elengedhetetlen (a korrektúra nem kevésbé), de hagyományos kiadás esetén ha az író felfo…

Az Így neveld a regényedet blog egyes tartalmai átköltöztek az új szerkesztői oldalamra ! A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod a Regénynevelde oldalon,  itt találod meg. A cikkben a szerkesztés fő típusaival foglalkozom, és azzal, egy írónak mire kell figyelnie, mielőtt felkeres egy szakembert. A cikkben szó lesz arról: mit kell tudni a profi irodalmi szerkesztésről, mi a különbség a szerkesztés és a korrektúra …

A hazai irodalmi életben már sok éve téma, hogy hiányzik a piacról az a „köztes” kategória, ami hidat képezhetne a szépirodalom és a szórakoztató irodalom között. Nincs elég „minőségi szórakoztató regény” vagy „minőségi lektűr”, ami a népszerűsége és olvasmányossága mellett valamiféle irodalmi értéket is fel tud mutatni. Pedig számos szerzőnek kimondott célja a minőségi zsánerregényeket írni, olyan történeteket, amelyek az o…

Sok a félreértés akörül, hogy mi számít szépirodalomnak, és mi számít szórakoztató irodalomnak. Az írók is sokszor nehezen helyezik el magukat: vagy alulértékelik a műveiket, mert azt hiszik, hogy a szépirodalmi paletta csak múlhatatlan remekművekből áll, vagy pedig túlértékelik az alkotásaikat, mert a szórakoztató irodalmat azonosítják az alacsony színvonalú ponyvákkal, és az írói tehetséget és igényességet csak a szépírók …

Az előző cikkben arról volt szó, hogy a részletek miként növelik a történet valószerűségét vagy életszerűségét, de ezen kívül a konkrét részleteknek jelentős szerepük van egyrészt az érzelmi hatás, illetve érzelmi hitelesség megteremtésében, másrészt pedig az információadagolásban. Később rátérek arra is, mi alapján dönthetjük el, hogy a prózánk mennyire absztrakt vagy mennyire konkrét, és hogy ezt aztán hogyan tudjuk felhas…

Az írással kapcsolatban hajlamosak vagyunk főként a „nagy” témakörökkel foglalkozni, mint a dramaturgia vagy a karakterábrázolás, pedig ezek mellett az apróságok, a szavak és a mondatok is éppolyan fontosak, hisz ezekből épül föl a szöveg. Most konkrétan a művünkben megjelenő részletekkel foglalkozom, elsőként praktikus megközelítésből, majd pedig olyan irodalmi eszközként, aminek segítségével valószerűséget kölcsönzünk a kit…

Szinte alig találni olyan művet az irodalomban, ami nem tartalmaz valamiféle rejtélyt. Ez pedig nem csak elásott kincset, kódolt üzenetet vagy egy hirtelen felbukkanó hullát jelenthet, hanem bármilyen titkot, amivel a szereplők a történet során szembekerülnek. Ezért fontos minden író számára elsajátítani azt, hogyan bontsa ki a művében megjelenő rejtélyt úgy, hogy az a legtöbb élvezetet jelentse az olvasó számára. Ha a törté…

1. Szavak és mondatok – Brenda Starr dialógus Hosszú párbeszédek, melyekben sem a szereplők, sem azok környezete nincs leírva. Az ilyen dialógusok, melyek nincsenek beleágyazva egy helyszínbe, olyanok, mintha a semmiben lebegnének. – A „nagydarab detektív” szindróma Egy ismert krimisorozatból ered az elnevezés, ahol az író valamiért nem szerette a főszereplője rendes nevét használni, ehelyett például úgy hivatkozott r…

Az, hogy egy író milyen atmoszférát közvetít, a művének milyen a hangulata, elég jelentős mértékben függ a leírásaitól. Némely író számára nem feltétlenül a leírások szépsége áll az érdeklődésük középpontjában, mert mondjuk az ő történeteikben nem ezen van a hangsúly. Viszont azok a szerzők, akik erősen hagyatkoznak az általuk megteremtett atmoszférára, vagy pedig azt szeretnék, hogy a leírásaik csillogjanak, érdemes lehet me…

A történet első vázlatát a szerző magának írja. Nagyritkán előfordul, hogy valaki már első próbálkozásra sikerül úgy lejegyeznie a történetét, hogy abban már csak kisebb változtatásokra van szükség, de az esetek legnagyobb részében – főként, ha valaki kezdő – az első vázlat inkább gyakorlóterep, amiben író egy halomba gyűjti az ötleteit. Ez egy lényeges lépés, de nem az utolsó. Mindebből aztán ki kell faragni egy olvasók szá…

Ebben a részben további költői alakzatokat mutatok be, melyek a nevük ellenére prózai szövegekben is ugyanúgy alkalmazhatók. Mint ahogy azt a bevezető részben is leírtam, a cél nem az alakzatok bemagolása, a nevüket nem is kell feltétlenül megjegyezni, hanem az, hogy általuk bővítsd az írói eszköztáradat, és színesítsd a prózádat. Barbarizmus : a nyelvi normától eltérés, illetve idegenszerűség érzékeltetése, idegenszerű k…

Az előző posztban a mély nézőpontról volt szó, ami abban segíthet, hogy a szerző intim közelségbe hozza a főszereplőjét és az ő belső világát, ezáltal pedig jobban bevonja az olvasót a történetbe. Azonban ha az érzelmek ábrázolása van terítéken, minden íróra ott leselkedik két veszély, ami könnyen zátonyra futtathatja a történetet, és ez a kettő pedig a giccs és a melodráma. Sok szerző aggódik amiatt, hogy még ha sikerül is …

A kortárs írók egyik legfőbb törekvése, hogy egy erős emocionális köteléket építsenek ki a főhős és az olvasó között. Azonban, ahogyan arra már kitértem az előző posztban, nem elég, ha a szereplőinket tragikus vagy meseszerűen boldog szituációkba helyezzük – ha azt akarjuk, hogy annak bármiféle hatása legyen az olvasóra, magának az esemény ábrázolásának kell olyannak lennie, hogy az kiváltsa belőle a kívánt érzelmet. Ennek p…

„A próza építészet, nem pedig iparművészet, és a barokknak lejárt az ideje.” Legalábbis Hemingway így gondolta, és nagyon sokan egyet is értenének vele. Itt arra célzott, hogy az írónak kerülnie kell a túldíszített, cirkalmas fogalmazást, és egyszerű, mindenki számára érthető mondatokat kell alkotnia (az eredeti szövegben az „interior decoration” jobban kifejezi ezt, mint az iparművészet). Ez a „kevesebb több” elv az irodalom…

Minden író stílusa különböző, de leegyszerűsítve a szerzőknél kétféle irányt különböztethetünk meg a stílus tekintetében, és ezt a kettőt nevezhetjük ablaküveg és ólomüveg stílusnak. Az ablaküveg próza kifejezés Orwelltől ered, aki szerint a jó írásra az jellemző, hogy benne az író nem nyomakodik előtérbe, egyszerű, letisztult, világos, vagyis olyan, mint az ablaküveg. Ennek ellentéte az ólomüveg próza, aminél a szöveg megfor…

Az előző, Olvass úgy, mint egy író poszthoz kapcsolódva mutatok egy listát, ami hasznos lehet. Nem minden író irodalomprofesszor, és nem is kell annak lennie, viszont mikor egy művet kéne elemeznünk, a gyakorlatban esetleg elbizonytalanodhatunk, hogy mégis milyen szempontokat érdemes figyelembe venni, mit „kérdezzünk” a szövegtől. Ebben segíthet az alábbi close reading ellenőrző lista. 1.  Első benyomások – Mi az első…