Így neveld a regényedet

Az Így neveld a regényedet blog egyes tartalmai átköltöztek  az új szerkesztői oldalamra ! A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod a Regénynevelde oldalon,  itt találod meg. A cikkben szó lesz arról: mi a fontosabb annál, hogy pörögjön a cselekmény; mit kell tudnod a főszereplődről, hogy fel tudd építeni a dramaturgiai ívet; milyen írástechnikai trükkökkel tudod izgalmasabbá tenne a szöveget; mi kell ahhoz, hogy le…

Az első Így neveld a regényedet kreatív írás könyv pár napja már  elérhető a Ko-fi oldalamon. Elsőként szeretném megköszönni mindenkinek, aki támogatott, meg általában a lelkes kommenteket és üzeneteket. Ezt a kiadványt tesztüzemnek is szántam, hogy lássam, mennyire érdekelnek titeket a hasonló e-könyvek. Mivel sokakat érdekelt, ezért valószínűleg nem ez az Így neveld e-könyv lesz az utolsó. Azért is, mert Az író szerszám…

Az utóbbi években a fanfiction mint műfaj észrevehetően kezd kifelé araszolni az árnyékból, az irodalmi élet is többet foglalkozik vele. Ha azt tekintjük a fanfiction fő jellemzőjének, hogy egy létező művet valaki más továbbír vagy újragondol, akkor fanficek már nagyon régóta léteznek. Akár komoly irodalmi műveket is lehet annak tekinteni, mint például Jane Rhys-tól a Széles Sargasso-tenger t, John Gardnertől a Grendel t, Mic…

A korábbi  cikkben olyan téves írástanácsokat szedtem össze, amelyek konkrétan young adult vagy new adult történetekre vonatkoznak. Nemrég a neten barangolva olyan nézőpontokkal kapcsolatos magyar cikkeket találtam, amelyeknek a téves tanácsait szintén fontosnak éreztem megvizsgálni. Az E/1, az E/3 és az egyéb narrációs technikákat elsőre nem olyan könnyű megérteni. Főleg E/3 lehet ebből a szempontból problémás, hisz olva…

Sokak szemében a főszereplővel szembeni első számú elvárás az, hogy legyen kedvelhető. Ha az olvasó nem kedveli a főszereplőmet, akkor nem érdekli, hogy mi történik vele, és mivel az egész cselekmény a főhős és az ő kalandjai köré összpontosul, végül a történet, úgy ahogy van, nem fogja érdekelni. Ilyenkor a nyilvánvaló megoldás az, hogy szimpatikusabbá kell tenni a karaktert, és ezután, remélhetőleg, az olvasó törődni fog ve…

Az írással kapcsolatban hajlamosak vagyunk főként a „nagy” témakörökkel foglalkozni, mint a dramaturgia vagy a karakterábrázolás, pedig ezek mellett az apróságok, a szavak és a mondatok is éppolyan fontosak, hisz ezekből épül föl a szöveg. Most konkrétan a művünkben megjelenő részletekkel foglalkozom, elsőként praktikus megközelítésből, majd pedig olyan irodalmi eszközként, aminek segítségével valószerűséget kölcsönzünk a kit…

3. Tipikus írókörös történetek – Ádám és Éva sztori Egy szörnyű apokalipszis, űrhajó lezuhanása stb. után csak két túlélő marad, akikről kiderül, hogy ők Ádám és Éva, az emberi faj ősnemzői. – Kényelmes katasztrófa Az emberiség nagy részét szörnyű katasztrófák sújtják, de a történet egy kicsi középosztálybeli, fehér szereplőkből álló csoportra koncentrál. Fő jellemzője, hogy a főhős elég jól elboldogul (koszt, kvártély,…

1. Szavak és mondatok – Brenda Starr dialógus Hosszú párbeszédek, melyekben sem a szereplők, sem azok környezete nincs leírva. Az ilyen dialógusok, melyek nincsenek beleágyazva egy helyszínbe, olyanok, mintha a semmiben lebegnének. – A „nagydarab detektív” szindróma Egy ismert krimisorozatból ered az elnevezés, ahol az író valamiért nem szerette a főszereplője rendes nevét használni, ehelyett például úgy hivatkozott r…

Már sok cikk jelent meg itt a blogon arról, hogyan lehet a karakter érzelmeit hatásosan megjeleníteni, hogyan kelthetjük fel az olvasóban a kívánt érzelmet. Ezek közül amit minden írónak célszerű tudnia az, hogyan tudja megjeleníteni a szereplő lelki állapotát különböző módokon, például párbeszéd, testbeszéd és leírás útján. Az szintén hasznos, ha valaki azzal is tisztában van, hogyan tudja a narratív távolságot ennek a hatá…

Az, hogy egy író milyen atmoszférát közvetít, a művének milyen a hangulata, elég jelentős mértékben függ a leírásaitól. Némely író számára nem feltétlenül a leírások szépsége áll az érdeklődésük középpontjában, mert mondjuk az ő történeteikben nem ezen van a hangsúly. Viszont azok a szerzők, akik erősen hagyatkoznak az általuk megteremtett atmoszférára, vagy pedig azt szeretnék, hogy a leírásaik csillogjanak, érdemes lehet me…

Bár sokak számára a leírás nem képezi olyan fontos részét a szövegnek, mint mondjuk a cselekmény vagy a karakterek, leírások nélkül a prózánk szegényes és jobbára élvezhetetlen lenne, arról nem is beszélve, hogy sok olvasó arról ismeri fel a jó írót, hogy gyönyörű leírásokat képes alkotni. Köztudott, hogy az írók manapság ritkán viszik el szárazon, ha jókais hosszúságú leírásokkal tűzdelik tele a szövegüket. Ennek egyik oka,…

A párbeszédnek, akárcsak bármilyen másik jelenetnek, előre kell mozdítania a történetet. Egri Lajos szerint pedig bármilyen szellemesen van is megírva egy dialógus, nem teljesíti be ezt a célt, ha nem mozdítja előre a konfliktust. Éppen ezért a műben fellelhető összes párbeszédnek tartalmaznia kell valamiféle konfliktust. Ennek alapja pedig az, hogy minden szereplőnek adunk egy célt, amit el szeretne érni, és ezek a különböző…

Ha szeretnénk fenntartani az olvasók figyelmét, akkor a történet folyamán emelnünk kell a téteket. Ez jól is hangzik, viszont nem minden író tudja, hogy mégis mi is ennek a módja. Pedig ez egy fontos tanács, mivel sok esetben, ha unalmasnak találunk egy művet, az azért van, mert ebben a vonatkozásban nem működik. Az olvasók szurkolnak a szimpatikus főszereplőknek, azt akarják, hogy elérje, amit szeretne, és csalódottak, ha e…

Minden író lop – valaki tudatosan, valaki öntudatlanul, annak ellenére, hogy mindent elkövet ennek elkerülése érdekében. Szinte biztos, hogy ha eszünkbe jut egy ötlet, azt valaki más már korábban megvalósította. A szerzők sokféle módon kölcsönöznek más íróktól. Minden alkotó rendelkezik irodalmi példaképekkel, művekkel, amelyek nagy hatással voltak rá, és szeretik ezt az örökséget a saját műveikben is kifejezni, sokszor egyér…

Az előző posztban a mély nézőpontról volt szó, ami abban segíthet, hogy a szerző intim közelségbe hozza a főszereplőjét és az ő belső világát, ezáltal pedig jobban bevonja az olvasót a történetbe. Azonban ha az érzelmek ábrázolása van terítéken, minden íróra ott leselkedik két veszély, ami könnyen zátonyra futtathatja a történetet, és ez a kettő pedig a giccs és a melodráma. Sok szerző aggódik amiatt, hogy még ha sikerül is …

A kortárs írók egyik legfőbb törekvése, hogy egy erős emocionális köteléket építsenek ki a főhős és az olvasó között. Azonban, ahogyan arra már kitértem az előző posztban, nem elég, ha a szereplőinket tragikus vagy meseszerűen boldog szituációkba helyezzük – ha azt akarjuk, hogy annak bármiféle hatása legyen az olvasóra, magának az esemény ábrázolásának kell olyannak lennie, hogy az kiváltsa belőle a kívánt érzelmet. Ennek p…

Annak ellenére, hogy az olvasók jelentős része éppen az emocionális hatásért olvas, ezt keresik, amikor kezükbe vesznek egy regényt, ennek a hatásnak a kiváltásával kapcsolatban kevés gyakorlati tanácsot olvasni. Az oka az lehet, hogy általában az emberek nem gondolnák, hogy az érzelmek ábrázolásához bármiféle segítségre lenne szükségük. Elvégre az írók nem robotok (még), mindegyikük rendelkezik egy komplex belső élettel, és …

Majdnem minden művészeti alkotásnak van valamiféle mondanivalója. Még akkor is, ha a művész nem is gondolkodott el alkotás közben, hogy mi is az. Minden műből kiolvasható egy bizonyos fokig az író világképe, értékítélete. Már csupán azzal, ha meghatározod, a te történetedben mi számít boldog végnek, és mi számít negatív végnek, állítasz valamit, kifejezésre juttatod, hogy szerinted mi teszi az ember életét jobbá. Néhányan haj…

Ha angolul rákeresünk a közeli E/3 nézőpont jellemzőire sokféle elnevezést találunk, mint például korlátozott harmadik (egyébként elsősorban valóban ’limited third’-nek szokták hívni), korlátozott  mindentudó, szubjektív harmadik, korlátolt belső, háttérbe vonuló narrátor stb. Ezen elnevezések közül nem is mindegyik fedi ugyanazt a fogalmat: némelyiket a cikkíró úgy határozza meg, mint a kreatív írás könyvek többsége, mások…

Az összes elbeszélési mód közül talán a mindentudóval van a legtöbb probléma. Az a furcsa helyzet, hogy manapság a kiadott művek esetében a mindentudó nézőpont a legritkább, viszont a kezdő írók körében pedig igencsak népszerű. Ám közülük nagyon kevesen tudják ezt az elbeszélési módot rendeltetésszerűen használni. A kezdő írók esetében általában kétféle nézőpont játszik: az E/1 és a mindentudó nézőpont, ami nem igazi mindent…