Új szerkesztői és írástechnika oldal!

forgatókönyvírás

Különböző regényszerkezetek (és az egy, amit használni fogsz)

Több írótól hallottam, hogy jó lenne, ha többféle történetstruktúrával is megismerkedhetnének, és tudnának köztük válogatni.  A blogon ugyan foglalkoztam már különféle szerkezetekkel, például az alap háromfelvonásos struktúrával, a hős útjával , a save the cattel és a távol-keleti struktúrával , de ha a szerzőket érdekli több alternatíva, úgy gondoltam, megéri rászánni egy bejegyzést. Megkérdeztem a blog Facebook-oldalán és…

Imádott sorozatgyilkosok – kognitív disszonancia és az olvasó önáltatása

Az előző cikkben az antihősökről írtam, és ott említettem, hogy a szerzők gyakran elkövetik azt a hibát, hogy egy sötét vagy egy szürke karaktert megpróbálnak teljesen kifehéríteni, felmenteni. Ennek érdekében egyrészt igyekeznek a vétkeiket tompítani, például ha a szereplő embert ölt, akkor ezt megpróbálják azzal magyarázni, hogy nem tehetett mást, a másik amúgy sem volt jó ember, és egyébként is szerencsétlen gyilkosnak ne…

A Skywalker kora és a karakter mélypontja

A legújabb Star Wars-filmről eddig is millió kritika jelent meg, és rengeteg vélemény meg ellenvélemény fogalmazódott meg azzal kapcsolatban, hogy az utolsó rész méltó lezárása-e ennek a trilógiának, vagy visszalépés. Mivel számos elemzés található a filmről, ami foglalkozik annak történetével, háttérvilágával, mágiarendszerének egységességével és logikai lyukaival, ezeket nem is fogom érinteni. Magának a történetnek boncolga…

Trónok harca és az írói ígéretek – avagy miért boldog az olvasó, ha szenved

Ha valaki már olvasott néhány írástechnikai szöveget, akkor szembejöhetett vele ez a fogalom, hogy írói ígéret. Ez nagyjából annyit takar, hogy az írásod elején te előrevetíted az olvasónak, hogy mégis milyen jellegű történetet fog olvasni. Előrevetíted a zsánert, előrevetíted a jelentősebb karaktereket, hogy mégis kiről fog szólni a történet, előrevetíted a tónust, hogy ez a történet vidám lesz vagy komoly, lehangoló, könny…

Készülj a halálra! – avagy hogyan írj jó harci jelenetet

A szereplők közti küzdelem, a verekedés, a csata, a háborúskodás a történet olyan elemei közé tartoznak, amiket a legszórakoztatóbb lehet olvasni, és a legszórakoztatóbb írni. A gyakorlatban viszont kevés az olyan akciójelenet, ami beváltja a vele szemben támasztott várakozásokat, és valóban működik. Nem sok olyan regénybeli harccal találkozni, ami igazán izgalmas és jól felépített, többségben vannak az olyanok, amik mintha i…

Főszereplők a sötét oldalon – Negatív karakterfejlődési ívek

Már többször volt szó a blogon azokról a karakterfejlődési ívekről, melyeken a főszereplő keresztülmehet egy történet során. Ezeket a különböző típusokat el lehet különíteni az alapján, hogy a karakter a történetben egy pozitív vagy egy negatív változáson megy keresztül, illetve még van egy harmadik lehetőség, amikor a személyiségében alapvetően semmilyen változás nem történik, és ezt neveztem én Lapos fejlődési ívnek. A korá…

A passzív főhős dilemmája

Ha egy történet unalmas, az gyakran a főhős passzivitására vezethető vissza. Ilyenkor a megoldás egyértelműnek tűnik: a karaktert aktívabbá kell tenni, adni kell neki célokat és kellő motivációt, hogy azokat el akarja érni. Sok esetben ez is a célravezető, de van, amikor a szerző kimondottan egy kevésbé céltudatos főszereplővel szeretne dolgozni. Az ilyen karakterekre nehezebb történetet alapozni – a zsánerirodalomban ezért s…

Leírás 1. Alapok

Bár sokak számára a leírás nem képezi olyan fontos részét a szövegnek, mint mondjuk a cselekmény vagy a karakterek, leírások nélkül a prózánk szegényes és jobbára élvezhetetlen lenne, arról nem is beszélve, hogy sok olvasó arról ismeri fel a jó írót, hogy gyönyörű leírásokat képes alkotni. Köztudott, hogy az írók manapság ritkán viszik el szárazon, ha jókais hosszúságú leírásokkal tűzdelik tele a szövegüket. Ennek egyik oka,…

Dialógus 2. Konfliktus a párbeszédben

A párbeszédnek, akárcsak bármilyen másik jelenetnek, előre kell mozdítania a történetet. Egri Lajos szerint pedig bármilyen szellemesen van is megírva egy dialógus, nem teljesíti be ezt a célt, ha nem mozdítja előre a konfliktust. Éppen ezért a műben fellelhető összes párbeszédnek tartalmaznia kell valamiféle konfliktust. Ennek alapja pedig az, hogy minden szereplőnek adunk egy célt, amit el szeretne érni, és ezek a különböző…

Fokozd a feszültséget: emeld a téteket

Ha szeretnénk fenntartani az olvasók figyelmét, akkor a történet folyamán emelnünk kell a téteket. Ez jól is hangzik, viszont nem minden író tudja, hogy mégis mi is ennek a módja. Pedig ez egy fontos tanács, mivel sok esetben, ha unalmasnak találunk egy művet, az azért van, mert ebben a vonatkozásban nem működik. Az olvasók szurkolnak a szimpatikus főszereplőknek, azt akarják, hogy elérje, amit szeretne, és csalódottak, ha e…

Unalmas szereplők = unalmas történet? – A karakterreakciókról

Biztosan mindenkinek volt már olyan tapasztalata egy regénnyel kapcsolatban, hogy a cselekmény maga jól felépített volt, a főhős célja egyértelműen körülhatárolt, konfliktusban sem volt hiány, valahogy mégis hiányérzete támadt a könyv elolvasása után. A történetet magában nem lett volna rossz, de a néhány egyedi ötlettől függetlenül is azt érzi az ember, hogy ezt már olvasta valahol. Az ilyen műveket szokták sablonosnak vagy…

Tényleg minden történetben változnia kell a főhősnek? – A Lapos és a Próbatétel történettípus

Korábban már többször is volt szó a főhősről és az ő karakterfejlődési ívéről, ez alapján pedig a cselekmény szervesen összekapcsolódik a karakter belső fejlődésével: a hősnek a történet elején van egy gyenge pontja, személyiségbeli hibája (más megközelítésben téves előfeltevése), és a történet során szembe kell néznie ezzel a hibával, és le kell számolnia vele, mert csak így érheti el azt a (külső) célt, ami felé a történet …

A premissza és a téma

Majdnem minden művészeti alkotásnak van valamiféle mondanivalója. Még akkor is, ha a művész nem is gondolkodott el alkotás közben, hogy mi is az. Minden műből kiolvasható egy bizonyos fokig az író világképe, értékítélete. Már csupán azzal, ha meghatározod, a te történetedben mi számít boldog végnek, és mi számít negatív végnek, állítasz valamit, kifejezésre juttatod, hogy szerinted mi teszi az ember életét jobbá. Néhányan haj…

Mire jó a logline, mit jelent a high-concept ötlet

Egy regény megírása nem könnyű feladat. Egyrészt az ember fejében lévő megannyi ötletből ki kell tudni választani a legjobbat, amire aztán érdemes hónapokat áldozni az életéből, másrészt pedig ez alatt a hosszú idő alatt folyamatosan szem előtt kell tartani két kérdést: miről szól a történet, és mit akarok vele mondani. Ebben pedig segítségünkre lehet három fogalom: a logline, a premissza és a téma . Amivel ebben a cikkben f…

Romantikus történetszál tedd/ne tedd

Az Így neveld a regényedet blog egyes tartalmai átköltöztek  az új szerkesztői oldalamra ! A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod a Regénynevelde oldalon,  itt találod meg. A cikkben a romantikus történetekkel kapcsolatos legfontosabb tanácsokat és problémákat veszem át. A cikkben szó lesz arról: hogyan kerüld el a romantikus kliséket, miképpen tudsz egy valóban szívmelengető romantikus történetet elmesélni, mire …

Forgass regényt – mutasd, ne mondd filmes szemmel

Még a gyakorlott regényíróknál is előfordul, hogy mondnak valamit, amit inkább mutatniuk kéne, anélkül, hogy ezt egyáltalán észrevennék. Ez azért fordulhat elő, mert egy hosszabb szövegen keresztül végig betartani a "mutasd, ne mondd" szabályt nehéz. Amint azt már az előző posztban leszögeztem, a "mutasd, ne mondd" felszólítást nem szabad szó szerint venni, inkább úgy kell értelmezni, hogy "mutass jó…

Gonoszok és antagonisták 2. Mi a kettő között a különbség, és kell-e őket sajnálnunk

A poszt második részében két gonosztípust fogok bemutatni, amelyek közül az első az abszolút gonosz, aki a természetétől fogva csak a rosszra képes, a másik pedig az emberibb gonosz, akiben a negatív tulajdonságai és cselekedetei ellenére mégis találunk némi jóságot is. Végül pedig ismertetem az antagonista és a gonosz közti különbséget, és ha van egy dolog, amit a cikkből érdemes megfogadni, az ez. Ha leszámolunk azzal a fe…

Gonoszok és antagonisták 1. Hogyan alkossunk érdekes ellenfelet a hős számára

Sok esetben a történet központi konfliktusát a főhős és az antagonista közti ellentét hordozza, így ha két oldal között egyenlőtlenség áll fenn, ha az egyik hiteltelen vagy klisés, az a történet egészére kihat. A halovány gonosz éppúgy tönkreteheti a művedet, mint a rosszul kidolgozott főhős, ezért érdemes épp annyi energiát fordítani rá, mint a főszereplőre. Az unalmas, papírmasé gonosz egyik jellemzője, hogy csak azért sz…

Save the Cat beat sheet – a hollywoodi történetstruktúra

Itthon talán még nem annyira elterjedt fogalom a beat sheet, de biztosra veszem, hogy a tengerentúlon már minden forgatókönyvíró hallott már róla. Nem véletlenül, hisz alapvetően forgatókönyvíráshoz való segédletként találták ki ezeket, majd később a regényírók is elkezdték használni. Azóta rengeteg különböző beat sheet született különböző forgatókönyíró-guruktól, akik hol a cselekményre, hol a karakterívre fókuszálva próbáln…

A főhős titkos élete: a karakter mint a cselekmény és a mondanivaló hordozója

Az egyik legsúlyosabb hiba, amit elkövethetünk az írás során, hogy a főhősünket és a cselekményt egymástól függetlenül dolgozzuk ki. Sok tanács született már a helyes karakterábrázolásról, de ezek többségével az a probléma, hogy leginkább azzal foglalkoznak, hogy milyen hős az, akit az olvasók általában kedvelnek , és nem azzal, hogyan alkossunk meg egy olyan főszereplőt, akinek a történetét az olvasók szívesen végigkövet…