Regénynevelde írócsoport

Bejegyzések megjelenítése ebből a hónapból: 2019

Fanfiction, metafikció és az eredetiség kérdése a Carry On-sorozatban

Az utóbbi években a fanfiction mint műfaj észrevehetően kezd kifelé araszolni az árnyékból, az irodalmi élet is többet foglalkozik vele. Ha azt tekintjük a fanfiction fő jellemzőjének, hogy egy létező művet valaki más továbbír vagy újragondol, akkor fanficek már nagyon régóta léteznek. Akár komoly irodalmi műveket is lehet annak tekinteni, mint például Jane Rhys-tól a Széles Sargasso-tenger t, John Gardnertől a Grendel t, Mic…

Létezhet-e minőségi szórakoztató irodalom? 2. Az upmarket fiction

Az egyik olvasóm írt nekem annak kapcsán, hogy az írós Pinterest oldalamon látott egy táblázatot benne az upmarket fiction meghatározásával, és úgy érezte, hogy ez jobban ráillik, mint ha egy zsánerbe próbálná beszorítani magát. Az upmarket fictiont általában arra használják külföldön, ha egy mű sem nem egyértelműen szépirodalom, sem nem egyértelműen szórakoztató irodalom, hanem mindkettő jellemzőit magán hordozhatja. Itth…

Szabad publikált szerzőként zsánert váltani?

Nemrég beszélgettem egy íróval, aki elmesélte, hogy kétségi voltak az új regényével kapcsolatban, mert azt hallotta, hogy nem jó ötlet, ha a szerző zsánert vált. Miközben erről beszélt, nekem az járt a fejemben, hogy „milyen zsánerváltás?” és „miért is lenne ez számára gond?”. Valóban zsánert váltott az író, hisz korábban inkább romantikus történeteket írt, most pedig a fantasy felé kalandozott, de az én szememben ezzel nem …

Létezhet-e minőségi szórakoztató irodalom? 1. Elméleti problémák

A hazai irodalmi életben már sok éve téma, hogy hiányzik a piacról az a „köztes” kategória, ami hidat képezhetne a szépirodalom és a szórakoztató irodalom között. Nincs elég „minőségi szórakoztató regény” vagy „minőségi lektűr”, ami a népszerűsége és olvasmányossága mellett valamiféle irodalmi értéket is fel tud mutatni. Pedig számos szerzőnek kimondott célja a minőségi zsánerregényeket írni, olyan történeteket, amelyek az o…

Szórakoztató vagy szépirodalom – az előítéleteken túl

Sok a félreértés akörül, hogy mi számít szépirodalomnak, és mi számít szórakoztató irodalomnak. Az írók is sokszor nehezen helyezik el magukat: vagy alulértékelik a műveiket, mert azt hiszik, hogy a szépirodalmi paletta csak múlhatatlan remekművekből áll, vagy pedig túlértékelik az alkotásaikat, mert a szórakoztató irodalmat azonosítják az alacsony színvonalú ponyvákkal, és az írói tehetséget és igényességet csak a szépírók …

5 karakterábrázolási tipp a Trónok harcából (és pár elrettentő példa)

Egy ideje már terveztem írni a Trónok harca karakterábrázolásáról, de a 8. évad után már szinte ironikusnak tűnt a sorozattal kapcsolatban pont a jó karakterábrázolást felhozni, amikor az utolsó évadokban hatalmas hibákat követtek el ilyen téren. De talán éppen azért fontos arra emlékezni, hogy a sorozat első pár évada milyen jó munkát végzett a karakterekkel, az összecsapott lezárás miatt nem értékelhetjük az egész sorozato…

Így találd meg íróként a célközönséged

Nemrég arról írtam , hogy miért jó az, ha egy zsáneríró tisztában van a különböző zsánerekkel, korcsoportokkal, és tudja, hogyan szólítsa meg őket. Ez önmagában is nehéz feladat, emellett egy alkotónak még korlátozónak is tűnhet, ha azt hallja, hogy meg kell felelnie egy olvasói rétegnek. Akkor ez azt jelenti, hogy nem lehetnek egyedi ötletei, hogy nem keverheti a különböző zsánerek elemeit, hogy csak bejáratott sablonok ala…

Azok a fránya zsánerek, korcsoportok és olvasói rétegek, avagy a művészi szabadság illúziója

Hónapokkal ezelőtt írtam az írói tevékenység túlmisztifikálásáról, és hogy ez ahhoz vezethet, hogy nem ismerik el az alkotók szorgalmát és munkáját kellőképpen. Mostanában pedig feltűnt, hogy a misztifikálódás a szórakoztató irodalom egy másik szegmensével kapcsolatban is felütötte a fejét, ezek pedig a különböző célcsoportok, és hogy miképpen lehet nekik sikeresen írni. Az egyes célcsoportok behatárolása valóban bonyolult f…

Így lesznek milliomosok az amerikai szerzői kiadásos írók (és te ezért nem leszel az)

Érdekes olvasni, amikor magyar íróknak úgy érvelnek a szerzői kiadás mellett, hogy azért éri meg belevágni, mert az amerikai szerzőnek is bejött. Hisz E. L. James is így kezdte, és ma már milliárdos, és rajta kívül is még van számos író, aki csak feltöltötte a regényét az Amazonra, és nemzetközi bestseller lett belőle. Ezeket az egyedi eseteket általános bizonyítékként használják arra, hogy a szerzői kiadásos rendszer valóba…

4 ok, amiért jobb, ha elutasítják a kéziratodat

Minden írónak nagy öröm a boltokban látni a könyvét, és érthető, hogy sokan türelmetlenek, és minél előbb el akarják érni ezt az álmot. De az igazság az, hogy egy szerzőnek sokkal többet árt, ha egy rosszabb regényét megjelentetik, mint hogy egy jó kézirata a fiókban marad. A felfedezetlen tehetségek értékesek, ők még bármilyen magasságokig eljuthatnak. Ha már megjelent egy könyved, akkor íróként már az alapján fognak megít…

Mi az a dramaturgia? Lehet-e azt oktatni? – interjú Róbert Katalinnal az induló dramaturgia kurzusról

Aki komolyabban foglalkozik írással, és olvasott pár ezzel kapcsolatos cikket, az biztos találkozott már a dramaturgia fogalmával. Ez első pillantásra egy varászszónak tűnhet, amin az egész regény sikere megfordul. Közben viszont annyi minden tartozik alá, és olyan sok minden mással összefügg (például információadagolással, karakterábrázolással, a feszültség fenntartásával), hogy az ember csak vakarja a fejét, ha azt hallja, …