Ha valakinek elmeséljük, hogy írtunk egy regényt, akkor az egyik legelső kérdése valószínűleg az lesz, hogy milyen zsánerbe tartozik. Ha beadjuk egy pályázatra, szintén meg kell ezt jelölnünk (kivéve, ha az mondjuk eleve egy horrornovella pályázat), ami a legtöbbeknek nem okoz gondot, de láttam már olyat, hogy valaki a mai környezetben játszódó ifjúsági regényére azt mondta, hogy az non-fiction.
Egyébként a kiadót az nem feltétlenül érdekli, hogy te egészen pontosan bio- vagy ecohorrort írsz, illetve a könyvesboltban is csak a nagyobb zsánerek szerint osztályozzák a könyveket. Viszont olyan szempontból tudnod kell, hogy a te regényed milyen alzsánerbe tartozik, mert viszont az olvasóid jó eséllyel elvárják, hogy tisztában legyél ezzel. Ahogy azt is elvárják, hogy ha te dark fantasyt írsz, akkor tudjad, hogy aközött és a többi fantasy műfaj között mi a különbség, és ennek megfelelően kezeld a történetet. Külön-külön minden alzsánernek megvan a maga definíciója, jellemzői, egyedi elemei, és ezeket ismerni kell, mivel ez is szerepet játszhat a mű megítélésében.
A lenti ábra csak egy megközelítőleges vázlat a fontosabb zsánerekről, alzsánerekről. Ha valaki nagyon otthon van az egyikben, bizonyára sokkal többet is fel tudna sorolni (például a sci-finél a nanopunkot, dieselpunkot és társait azért már nem tüntettem fel). Egyes alzsánereknél pedig fel lehetne tenni a kérdést, hova is sorolható, például az alternatív történelem most a történelmi kategóriába tartozik vagy a sci-fihez (egyébként inkább ide sorolják). A legtöbb zsánernek van külön Wikipédia-oldala, külön honlapok, blogok, fórumok, amik kizárólag egy zsánerrel vagy alzsánerrel foglalkoznak. Ezeken is érdemes tájékozódni, a képen látható zsánerek leírását pedig megtalálod itt.
Ha már a zsánereknél tartunk, érdemes megemlíteni a korcsoportokat is.
Általában elkülönítünk felnőtt irodalmat, valamint ifjúsági és gyermekirodalmat, ám ez utóbbit is feloszthatjuk konkrét korcsoportokra.
– 3 éves korig képeskönyvek vannak.
– 3-4 éves kor körül versek, és rövid kis történetek.
– 4-6 éves korban néhány oldalas mesék.
– 6-8 éves korban kicsit hosszabb, bonyolultabb történetek.
– 8-12 éves kor: magyarul nincs rá külön szó, de külföldön ez a middle grade kategória, egy lépéssel a YA alatt. Itt lehet komplexebb, több szálon futó történeteket is bemutatni, de annyira árnyaltan még nem ábrázolja a világot, közel áll még a mesékhez.
– 13-18 éves kor: ifjúsági irodalom, amit úgyis hívnak, hogy YA (young adult). A 14 éves korosztálynak szóló kiadványoknál még azért vannak megkötések, hogy a tartalom és a történet szempontjából mit lehet, és mit nem, de egy 16-18 éves korosztályt megcélzó könyvnél már szinte bármilyen témát lehet érinteni, de azért a komolyabb, rizikósabb témák ábrázolásánál persze az olvasók korára legyünk tekintettel. A YA-n belül már megjelennek az alzsánerek, pl. misztikus-romantikus, realisztikus, horror, történelmi, fantasy, sci-fi, disztópia stb.
– 18-30 éves korosztálynak az utóbbi néhány évben megjelent a new adult (NA) kategória, amiben leginkább egyetemisták szerepelnek, esetleg frissen végzett fiatal felnőttek.
Általánosan elmondható, hogy a szöveg nyelvi szintjének mindig illeszkednie kell a korcsoporthoz. Egy 7 évesnek nem írhatunk úgy, mint egy 11 évesnek. A másik fontos szempont, hogy a tartalom tükrözze a korcsoport (pszichológiai) fejlettségi szintjét, problémáit, érdeklődési körét.
Például a Coraline című regény története, ami arról szól, hogy egy kislányt elhanyagolnak a szülei, de egy másik világban megtalálja az ő jobb változatukat, egyértelműen egy fiatalabbaknak (9-12 éveseknek) szóló könyvre utal. Az éhezők viadala története, amiben tinédzsereknek gyilkolják egymást egy arénában, nem elfogadható a YA korosztály alatt.
Másik fontos szempont, hogy nem csak a tartalomnak és a nyelvi szintnek kell passzolnia egymáshoz, hanem a főszereplő korának is. Az úgy nem fog működni, ha megírunk egy 10-12 évesnek megfelelő regényt, és megteszünk egy 8 éves kisfiút főhősnek. Az ilyen írással a kiadók nem tudnak mit kezdeni, mert a történet meg a nyelvi szint a 8 éveseknek bonyolult lesz, de a 12 évesek meg nem fognak azonosulni egy 8 éves főhőssel. A gyerekek felfelé azonosulnak, tehát a 10 éves szívesen olvas 10-12 évesekről vagy akár idősebbekről is, de visszafelé ez nem működik. A 12 évesnek egy 8 éves fiú már „dedós”, és a YA-nál is megvan ugyanez, vagyis egy 17 éves lány már nem szívesen olvas egy 14 éves főszereplő iskolai/családi/fiú problémáiról, mert azon már ő „túl van”, annál ő érettebb.
Az is lényeges, hogy egyik korosztálynak se írjunk didaktikus, leereszkedő stílusú műveket.
Ahogy fontos az, hogy olvassunk sokat a saját zsánerünkben, a gyermek- és ifjúsági irodalomnál is alapvető, hogy olvassunk a választott korcsoportunkba tartozó kortárs műveket. Attól még, hogy valaki kiskorában sokat olvasott Benedek Eleket, még nem tudja, hogy most milyen mesék a népszerűek, mit várnak a kiadók. Másrészt a világ is sokat változott azóta, és nem hátrány, ha például egy mesekönyv vagy verseskötet reflektál arra a világra, környezetre, amiben a mai kisgyerekek élnek.
A YA esetében szintén alapvető, hogy a szerzők olvassanak ebbe a kategóriába tartozó regényeket, és ne csak azt a párat, ami aktuálisan népszerű. A YA piac az utóbbi pár évben is sokat változott, nemhogy még a pöttyös/csíkos könyvek óta, ráadásul itt valamennyire érdemes odafigyelni a trendekre is, mi az, ami népszerű, mi számít már elcsépeltnek. Az, hogy valakinek van egy sikeres felnőtt könyve, még nem jelenti azt, hogy mindenféle előismeret nélkül meg tud írni egy ifjúsági regényt.
Egyébként a kiadót az nem feltétlenül érdekli, hogy te egészen pontosan bio- vagy ecohorrort írsz, illetve a könyvesboltban is csak a nagyobb zsánerek szerint osztályozzák a könyveket. Viszont olyan szempontból tudnod kell, hogy a te regényed milyen alzsánerbe tartozik, mert viszont az olvasóid jó eséllyel elvárják, hogy tisztában legyél ezzel. Ahogy azt is elvárják, hogy ha te dark fantasyt írsz, akkor tudjad, hogy aközött és a többi fantasy műfaj között mi a különbség, és ennek megfelelően kezeld a történetet. Külön-külön minden alzsánernek megvan a maga definíciója, jellemzői, egyedi elemei, és ezeket ismerni kell, mivel ez is szerepet játszhat a mű megítélésében.
A lenti ábra csak egy megközelítőleges vázlat a fontosabb zsánerekről, alzsánerekről. Ha valaki nagyon otthon van az egyikben, bizonyára sokkal többet is fel tudna sorolni (például a sci-finél a nanopunkot, dieselpunkot és társait azért már nem tüntettem fel). Egyes alzsánereknél pedig fel lehetne tenni a kérdést, hova is sorolható, például az alternatív történelem most a történelmi kategóriába tartozik vagy a sci-fihez (egyébként inkább ide sorolják). A legtöbb zsánernek van külön Wikipédia-oldala, külön honlapok, blogok, fórumok, amik kizárólag egy zsánerrel vagy alzsánerrel foglalkoznak. Ezeken is érdemes tájékozódni, a képen látható zsánerek leírását pedig megtalálod itt.
Ha már a zsánereknél tartunk, érdemes megemlíteni a korcsoportokat is.
Általában elkülönítünk felnőtt irodalmat, valamint ifjúsági és gyermekirodalmat, ám ez utóbbit is feloszthatjuk konkrét korcsoportokra.
– 3 éves korig képeskönyvek vannak.
– 3-4 éves kor körül versek, és rövid kis történetek.
– 4-6 éves korban néhány oldalas mesék.
– 6-8 éves korban kicsit hosszabb, bonyolultabb történetek.
– 8-12 éves kor: magyarul nincs rá külön szó, de külföldön ez a middle grade kategória, egy lépéssel a YA alatt. Itt lehet komplexebb, több szálon futó történeteket is bemutatni, de annyira árnyaltan még nem ábrázolja a világot, közel áll még a mesékhez.
– 13-18 éves kor: ifjúsági irodalom, amit úgyis hívnak, hogy YA (young adult). A 14 éves korosztálynak szóló kiadványoknál még azért vannak megkötések, hogy a tartalom és a történet szempontjából mit lehet, és mit nem, de egy 16-18 éves korosztályt megcélzó könyvnél már szinte bármilyen témát lehet érinteni, de azért a komolyabb, rizikósabb témák ábrázolásánál persze az olvasók korára legyünk tekintettel. A YA-n belül már megjelennek az alzsánerek, pl. misztikus-romantikus, realisztikus, horror, történelmi, fantasy, sci-fi, disztópia stb.
– 18-30 éves korosztálynak az utóbbi néhány évben megjelent a new adult (NA) kategória, amiben leginkább egyetemisták szerepelnek, esetleg frissen végzett fiatal felnőttek.
Általánosan elmondható, hogy a szöveg nyelvi szintjének mindig illeszkednie kell a korcsoporthoz. Egy 7 évesnek nem írhatunk úgy, mint egy 11 évesnek. A másik fontos szempont, hogy a tartalom tükrözze a korcsoport (pszichológiai) fejlettségi szintjét, problémáit, érdeklődési körét.
Például a Coraline című regény története, ami arról szól, hogy egy kislányt elhanyagolnak a szülei, de egy másik világban megtalálja az ő jobb változatukat, egyértelműen egy fiatalabbaknak (9-12 éveseknek) szóló könyvre utal. Az éhezők viadala története, amiben tinédzsereknek gyilkolják egymást egy arénában, nem elfogadható a YA korosztály alatt.
Másik fontos szempont, hogy nem csak a tartalomnak és a nyelvi szintnek kell passzolnia egymáshoz, hanem a főszereplő korának is. Az úgy nem fog működni, ha megírunk egy 10-12 évesnek megfelelő regényt, és megteszünk egy 8 éves kisfiút főhősnek. Az ilyen írással a kiadók nem tudnak mit kezdeni, mert a történet meg a nyelvi szint a 8 éveseknek bonyolult lesz, de a 12 évesek meg nem fognak azonosulni egy 8 éves főhőssel. A gyerekek felfelé azonosulnak, tehát a 10 éves szívesen olvas 10-12 évesekről vagy akár idősebbekről is, de visszafelé ez nem működik. A 12 évesnek egy 8 éves fiú már „dedós”, és a YA-nál is megvan ugyanez, vagyis egy 17 éves lány már nem szívesen olvas egy 14 éves főszereplő iskolai/családi/fiú problémáiról, mert azon már ő „túl van”, annál ő érettebb.
Az is lényeges, hogy egyik korosztálynak se írjunk didaktikus, leereszkedő stílusú műveket.
Ahogy fontos az, hogy olvassunk sokat a saját zsánerünkben, a gyermek- és ifjúsági irodalomnál is alapvető, hogy olvassunk a választott korcsoportunkba tartozó kortárs műveket. Attól még, hogy valaki kiskorában sokat olvasott Benedek Eleket, még nem tudja, hogy most milyen mesék a népszerűek, mit várnak a kiadók. Másrészt a világ is sokat változott azóta, és nem hátrány, ha például egy mesekönyv vagy verseskötet reflektál arra a világra, környezetre, amiben a mai kisgyerekek élnek.
A YA esetében szintén alapvető, hogy a szerzők olvassanak ebbe a kategóriába tartozó regényeket, és ne csak azt a párat, ami aktuálisan népszerű. A YA piac az utóbbi pár évben is sokat változott, nemhogy még a pöttyös/csíkos könyvek óta, ráadásul itt valamennyire érdemes odafigyelni a trendekre is, mi az, ami népszerű, mi számít már elcsépeltnek. Az, hogy valakinek van egy sikeres felnőtt könyve, még nem jelenti azt, hogy mindenféle előismeret nélkül meg tud írni egy ifjúsági regényt.
"Az éhezők viadala története, amiben tinédzsereknek gyilkolják egymást egy arénában, nem elfogadható a YA korosztály alatt." Jé, pedig számomra pont ez tűnt a tipikus YA könyvnek. Főleg, hogy tiniken kívül még senkiről nem hallotta, aki olvasná.
VálaszTörlésIgen, Az éhezők viadala YA könyv (13-18 éves korcsoport). Ugye azt írtam, hogy "YA korosztály alatt", vagyis 13 éves kor alatt nem jó ötlet, ha gyerekeknek egy olyan történetet találunk ki, amiben a szereplők egymást öldösik. A YA-ban is csak akkor elfogadható, ha az erőszak nem annyira erősen van ábrázolva.
VálaszTörlésEgyébként pont Az éhezők viadala az, amit szerintem elég sok felnőtt is elolvasott. Már csak a hype miatt is.
Melyik zsánerbe sorolható a következő történet? "Minek nevezzem?" :)
VálaszTörlésMegtörtént eseményeken alapszik, egy lányról szól, aki 2000-ben áldozatul esett a távol-keleti szórakoztatóiparnak, amikor egy szexuális ragadozó végzett vele, viszont a regényben a mögöttes identitásválságokra helyeződik a hangsúly. Tehát a sztori csak egy alap, hogy fontosabb mondanivalót helyezzünk fikciós keretbe.
Egyrészt a lány nem akar hagyományos női életet magának, ezért utazik nyugat-európai otthonából a Távol-Keletre.
Másrészt gyilkosa is válságokkal küzd, mert ugyanott bevándorlók leszármazottja, ahova a lány érkezik, és új hazájában annak ellenére megvetett maradt, hogy fölvehette az állampolgárságot. Valahol mindketten sodródnak, holott úgy érzik, hogy urai életüknek...
Tehát van benne szerelmi, bűnügyi szál és alapvetően thrilleres az egész. :)
Köszönettel várom válaszod. :)
Tehát a történetben van romantikus és bűnügyi szál is, és hajlanék afelé, hogy thrillernek nevezzem. :) Korosztályok közül a New Adult jöhet szóba.
Köszönettel várom válaszod. :)
Ennyi alapján nehéz megmondani, legjobban az tudná eldönteni, hogy hova tartozik, aki az egész könyvet olvasta, és bizonyos esetekben még úgy sem egyszerű, de azért megpróbálok válaszolni.
VálaszTörlésElőször is nem tudom, hogy ez mennyire egyértelmű, mert ugye a cikkben ezt nem fejtettem ki, de attól még, hogy egy könyvben a főszereplő(k) 18 és 30 között vannak, tehát beleesnek a new adult korcsoportba, a regény nem fog automatikusan a NA zsánerbe tartozni. Ahogy valami nem lesz automatikusan YA, mert 16 éves a főhős. Amikor YA-ról vagy NA-ról beszélünk (leginkább az NA-nál), az nem egyszerűen egy korhatármegjelölés, hanem egy zsáner abban az értelemben is, hogy megvannak a maga jellemző témái. A NA-nál ezek a párkapcsolatok, egyetem vagy első munkahely, megtalálni a helyét az életben stb. A nagy részük alapvetően kortárs romantikus történet, bár találkoztam már NA thrillerrel is. Az alapján, amit leírtál, én nem sorolnám a könyved a NA kategóriába.
Attól függően, hogy a romantikus szál mennyire van előtérben, lehet a könyved akár romantic suspense is, amiben a romantika mellett van bűnügyi szál is. Vagy sima thriller, esetleg még erotikus thriller, leginkább te tudod, melyikbe passzol jobban. :)
Kedves Réka! A New Adult zsánerről várható-e a közeljövőben egy részletesebb poszt? Nagyon örülnék neki. :)
VálaszTörlésNem mondhatnám, hogy sok NA regényt olvasnék, tehát nem biztos, hogy sok újat tudnék mondani. :) De terveztem, hogy írok a YA könyvekről, és akkor már hozzávehetem ezt is.
VálaszTörlésSzuper, és várom :)
VálaszTörlésSzia Réka!
VálaszTörlésLenne egy kérdésem, mivel bármennyire is nézem a térképet, nem tudom hova sorolni a történetemet. Az 1900-as évek elején játszódó kalandtörténet, megtámogatva némi tudományos háttérrel. Nagy hangsúly van a mechanikus, elemeken. Pl.: mechanizált emberek, testmódosítások, kísérletek. A célközönség a 15-19 éves korosztály, fiatalos hangnemben íródik, a főszereplők 17-18 évesek. Szerinted belefér a sci-fi-be? Eredetileg arra gondoltam, de azon belül már nem tudom besorolni.
Köszi, ha megnézed!
Szia!
TörlésHa a tudományos háttér a valósághoz hűen van bemutatva, akkor az csak simán történelmi regény lesz, nem sci-fi. Ha tudományos háttér inkább kitalált, olyan elemek is vannak benne, mint léghajók, automatonok, időgépek stb., akkor az lehet steampunk. Ha nem egyik sem jellemző rá, csak olyan technológiát mutatsz be, ami a 19. században futurisztikusnak számított volna, akkor sci-fi.