Az Így neveld a regényedet blog egyes cikkei átköltöztek az új szerkesztői oldalamra!
A cikket továbbra is teljes egészében elolvashatod az új oldalon, amelyet itt találsz meg.
A posztban a szerkesztés fő típusaival foglalkozom, és azzal, egy írónak mire kell figyelnie, mielőtt felkeres egy szakembert.
Miről lesz szó a cikkben:
- mit kell tudni a profi irodalmi szerkesztésről,
- mi a különbség a szerkesztés és a korrektúra között,
- mi a különbség a stilisztikai és tartalmi szerkesztés között,
- mire ügyelj, amikor kéziratfejlesztés vagy szerkesztés miatt felkeresnél egy szerkesztőt.
Ha egyetlen új posztról sem szeretnél lemaradni, kövesd a Facebook-oldalam!
Csak érdekességként említem, hogy akinek kétségei lennének a jó szerkesztő fontosságát illetően, az nézze meg a Genius című filmet. Jude Law és Colin Firth a két főszereplő. Egy író, Thomas Wolfe és a szerkesztője, Max Perkins.
ردحذفEzt a filmet egy ideje már én is meg akarom nézni. :)
حذفSziasztok!
ردحذفNem közvetlenül a cikkhez tartozik, de eszembe jutott megkérdezni. A szerkesztésnél említésre került, hogy rengeteg dolog felesleges egy szövegben, amelyek kihúzásra kerülnek. Hogyan írhatunk terjedelmesen (rizsa nélkül), hogy mégis élvezetes legyen? Ugye Stephen King is írta, hogy számos mondat kihúzásra kerül nála. Például ő, de akár említhetném az Amerikai isteneket és a Dan Brown- könyveket, nagy terjedelműeknek számítanak. Amikor olvastam ezeket, nem mondható, hogy szigorúan tényleg minden felesleg ki lett húzva, de lehet, hogy tévedek. Az amerikai istenek tetszett, mégis voltak részek, amik számomra unalmasnak tűntek. Stephen King kiváló, de szintén. Ez lenne a kérdésem, hogyan lehet érezni, hogy mi írható még a könyvbe és mi nem? Például ami a főhőst bemutatja vagy meghatározta az életét, stb, azok szükségesek. A kritikám magam ellen szól, mert úgy éreztem, hogy van egy történetem, amelybe megpróbáltam belecsempészni minél több fordulatot, izgalmas történést, de 150 oldalnál többet nem lennék képes írni róla, és lehet, hogy valaki kihozna ugyanebből egy trilógiát is akár :D
Szia!
حذفEzek másfajta írói hibák, és szét kell választani, mi az ami túlírt, és mi az, ami unalmas. Azt jelenti, hogy valami túlírt, hogy a szerző sokkal hosszabban taglalja a dolgot, mint szükséges lenne. Például egy naplementét vagy virágos rétet fél oldalon keresztül ábrázol, és ebből semmi más nem jön át, mint hogy a rét szép. Vagy pedig részletesen leírja, hogy jut el a karakter otthonról a munkahelyére. Vagy pedig hosszasan ecseteli, a karakter milyen szomorú.
Ha egy részt unalmasnak érzékelsz, az sok minden miatt lehet még, nem csak a túlírás miatt. Állhat mögötte infóadagolási probléma, dramaturgiai gond, karakterábrázolási gond, nem elég világos motiváció vagy tétek stb. Túlírásnál az egy megoldás, hogy meghúzzuk az adott részt, de ha ott mondjuk egy dramaturgiai gond van, azt nem lehet ennyivel elintézni.
Vannak írók, akik eleve hajlamosak a túlírásra, mások meg alulírnak. Ha úgy érzed, hogy hiába találtál ki millió fordulatot, nem tudnád a regényterjedelemben megírni a történetet, lehet, hogy te is alulírsz. Aki kimondottan cselekményes szerző, az gyakran alulír, leírások és karakterábrázolás csak minimálisan van nála. Minden írónak be kell azonosítania magánál, hogy nála mi van túlsúlyban, mi hiányzik. Ezután tudja csak eldönteni, hogy vajon túlír-e.
Köszönöm szépen. Sajnos én alulíró vagyok ezek szerint. Újra átolvasom a leíró részekkel, karakterábrázolással kapcsolatos bejegyzéseidet. Ilyenkor mindig többet tudok írni, de később elfogy a lendület, a terjedelem. Köszi még egyszer!
ردحذف