A korábbi cikkben olyan téves írástanácsokat szedtem össze, amelyek konkrétan young adult vagy new adult történetekre vonatkoznak. Nemrég a neten barangolva olyan nézőpontokkal kapcsolatos magyar cikkeket találtam, amelyeknek a téves tanácsait szintén fontosnak éreztem megvizsgálni.

Az E/1, az E/3 és az egyéb narrációs technikákat elsőre nem olyan könnyű megérteni. Főleg E/3 lehet ebből a szempontból problémás, hisz olvasóként nem feltétlenül figyelünk oda, hogy a szerző hogyan használja a regényben ezt a szemszöget. Íróként viszont tudnunk kell kezelni, ezen felül pedig azzal is jó tisztában lenni, hogy az egyes nézőpontoknak mi az előnye, esetleg milyen korlátaik vannak.

A blogon számos cikk született a témában (E/1-es narrációról itt és itt beszéltem, E/3-ról itt, itt és itt, a narratív távolságokról pedig itt és itt), de persze ezeken kívül is rengeteg jó anyagot találni akár külföldi kreatív írás oldalakon, akár a magyar neten. Miután az ember elolvas ezek közül párat, máris magabiztosabban képes kezelni a nézőpontokat.

Viszont, ahogy a példákból látni fogjuk, sajnos bele lehet futni olyan magyar anyagokba is, amik mögött nincs meg a szükséges háttértudás: vagy zavarosak, vagy pontatlanul vannak megfogalmazva, vagy pedig téves következtetésekre jutnak. Ha pedig egy kezdő író pont egy ilyen poszttal találkozik először, az könnyen tévútra vezetheti. Ezért hasznos megvizsgálni a hibás tanácsokat is. Dőlttel fogom szedni az eredeti (téves) tanácsot, alatta pedig leírom, mi a gond vele.